NÖVÉNY – VÉDELEM A KISKERTBEN
Egy kiskert növényvédelmét több szempontból is vizsgálhatjuk. Nem az a célunk, hogy a hatásos védelem érdekében egyre növekvő mennyiségű vegyszert juttassunk ki. Az egész évi eredményes védekezésünket érdemes komplexen végezni. Olyan integrált növényvédelemnek a kombinációjával, melyben együttesen és tudatosan alkalmazzuk a biológiai, mechanikai és kémiai védekezést, melyek látványos eredményt hoznak.
A betegségeknek jobban ellenálló vagy rezisztens fajták helyes megválasztása is jó biológiai védekezés. Ilyen lehet a ragacsos sárgalapok kihelyezése – mellyel a kártevők rajzását láthatjuk – ez a legjobb mutatója a permetezés idejének kiválasztásához. Habár hazánkban ez még kevésbé terjedt el, de a károsítók természetes ellenségével való védelem is egy hatásos biológiai védekezési forma. Értem ez alatt pl. az egyik leggyakrabban előforduló kártevők, a levéltetvek természetes ellenségeként a katicabogarak és a fürkészdarazsak segítségét. Konyhakertben megelőzhető a betegségek kialakulása vetésforgóval, vagyis ugyanazt a növényt évekig nem termesszük ugyanazon a helyen.
Már kora tavasszal elkezdjük a mechanikai védekezést, mikor a formára alakító metszések mellett - az idős növények elöregedett és beteg ágait tőből eltávolítjuk. Évközben pedig a növény pár ágát azért vágjuk le, mert súlyosan fertőződött, mentve ezzel a többi épp részt, ezzel szintén megelőzzük a betegség további terjedését. Rovarcsapdák pl. szexferomoncsapdák kihelyezése is nagyon hasznos, mert gyérítheti a fertőzést. A fent felsorolt különféle növényvédelmi módszerek mind hozzájárulnak együttesen ahhoz, hogy a kémiai vegyszerekkel végzett védelmet csökkentsék, illetve csak arra korlátozzák, mikor valóban szükség van rá.
A leggyakrabban - az év döntő többségében - a kémiai vegyszerekkel való védekezést alkalmazzuk. Ezeket a szereket azonban érdemes helyesen használni. Tehát a megelőzés is kulcsfontosságú! Az időben felismert betegségek ellen jól választott szerekkel lesz sikeres a védekezés. Sokan a „legerősebb” szereket keresik, mert azok jobban hatnak. Azonban ilyen fogalom nem létezik. Egy felszívódó szer nem erősebb egy kontaktszernél, mert mindig az adott kár vagy kórképnek megfelelően kell választani egy vegyszert. Az sem célravezető, ha rendszeresen a felszívódó szereket használjuk. A hatóanyaguktól függően érdemes éves szinten váltogatni, mivel kialakulhat a szerre való rezisztencia. Gyakori, hogy az előírt keverési aránynál több vegyszer kerül az oldatba, nagyobb koncentrációban, remélve ettől, hogy még hatásosabb lesz. Semmi esetre ne lépjük túl a javasolt arányokat, mert nem lesz hatékonyabb ezáltal!
Olvastam egy növényvédő szerről, miért nem szerezhetem be? A kertbarátok egyik leggyakoribb kérdéseként kapom, mikor vegyszert választunk. A növényvédő szereket jelenleg három kategóriába sorolják. Az első kategóriába tartozóakat csak növényvédő szakmérnök vagy piros könyvvel rendelkező használhatja. A kettes kategóriában lévőket úgynevezett zöld könyves engedéllyel lehet beszerezni. A kiskerttulajdonosok engedély nélkül a hármas kategóriában lévő vegyszereket használhatják fel szabadon, kiskereskedelmi forgalomból beszerezve. Ezek a készítmények sem feltétlen gyengébbek, mint máshova sorolt társaik. Abban különböznek, hogy hobbykerti felhasználásuk során a véletlen túladagolásuk sem okoz maradandó károsodást a kertnek. A készítményeken feltüntetett használati útmutatót minden esetben olvassuk el! Ez tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat. Kiemelten fontos a munkaegészségügyi várakozási idő, ez mutatja, hogy a permetezést követően mennyi idő múlva mehetünk ismét a területre. Fontos az élelmezésügyi várakozási idő is, zöldségek, gyümölcsök vagy más fogyasztásra szánt termények kezelése esetén. Ezt szigorúan tartsuk be! Továbbá a halakra és méhekre való veszélyességi jelölést is. A bekevert vegyszer vízzel oldott változatát pedig ne tároljuk, hanem azonnal permetezzük ki a növényekre.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése