2016. április 12., kedd

MÁJUS ILLATA – AZ ORGONA


 

MÁJUS ILLATA – AZ ORGONA 


A Közönséges orgona vagy Májusi orgona (Syringa vulgaris) neve török eredetű, a Leilak –ból származik, mely lilát jelent. Azt hiszem ez az a cserje, amit nem kell bemutatnom, mert minden kertbarát ismeri. Emlékeinkben a nagymamánk kertjében dús bugákban virágzó, jellegzetes illatú, terebélyes, 3-5 m –re magasodó bokorként él. Azonban napjainkra az „orgonák világa” is tovább színesedett. Az illatos, egyszerűségében szép, halványlila virágbugákkal omló cserjének számtalan, új virágszínű fajtája jelent meg. Egyre több és több nemes, tömött nagy bugájú, telt virágú fajtát csodálhatunk. Ilyen többek közt a ’MichelBuchner', 'Charles Joly', 'Mme Lemoine' és az ezüsttel szegélyezett szirmú ’Sensation’ fajta is. Mézillatú különlegesség a Pekingi orgona (Syringa pekinensis). De nem csak virágszíneiben újult meg ez az ismert cserje, hanem megjelenését és végső méretét tekintve is.

Virágpompás koronában. A fákhoz kinézetében hasonlítva egyre többször találkozhatunk törzsre nevelt orgonával. Jellemzően 1-1.5m a törzs magassága, tehát alacsonyabb mint egy átlagos fa törzse. Ez a törzsméret végleges, vagyis a növény törzsmagassága már nem növekszik, csak a rajta lévő korona dúsul. Ezek a kisméretű törzses fácskák ugyanolyan látványt nyújtanak, mint a jól ismert bokor változatok, azonban helyigényüknél fogva évekig könnyen nevelhetőek kisebb kertekben, előkertekben, hisz nem foglalnak sok helyet. A törzs az évek folyamán vastagszik, a korona pedig metszéssel szép formájúvá, sűrű ágrendszerűvé nevelhető, ami majd tömegével hoz évről évre virágokat. Köszönhetően a rendkívül jó télállóságának edénybe, cserépbe ültetve teraszokon is hosszú évekig nevelhető a fa változata.

Orgonát nevelni sikerélmény. Egy-egy kemény tél után, mikor tavasszal sétálunk a cserjék között, látjuk, hogy az Orgonák erőtől duzzadó rügyei látványosan készülnek a kihajtásra. Ágaik nem fagynak vissza, minden évben biztonsággal kihajtanak. Akinek volt már a kertjében idős orgonabokor, az tapasztalhatta, hogy az évek alatt nem csak dúsul és magasodik a cserje, hanem a tövétől távolabb a föld alól is sűrűn törnek elő sarjhajtásai. Ez egy idő után problémát is okozhat, mikor már olyan helyeken is kitörnek a földből a növény hajtásai - gyepben vagy virágágyásban - ahol már nem szeretnénk. Mind a fának nevelt, mind a bokor jellegű Orgona esetében is előfordulhat ez.     

A különleges nagy virágú, intenzív színű fajták vagy oltott tövek - melyeket egy másik növényre, alanyra oltottak - vagy a nemes fajta saját sarjhajtásáról szaporított növénye. Ha oltott Orgonát ültettünk, az oltás alatt, a földből előtörő sarjhatások az alany vadhajtásai. Míg a másik esetben, ha a nemesfajta nem oltott, hanem saját sarjhajtásáról szaporított a növény, az előtörő hajtások azonos méretű és színű virágokat fognak nevelni mint az anyanövény. Ha túlságosan elburjánzanak ezek a hajtások, akkor még fiatal állapotban minél előbb érdemes tőből kimetszeni őket. Így megakadályozhatjuk a bokor terjedését.

Ápolása nem csak az előtörő sarjhatások eltávolításában merül ki. A fának nevelt  növények törzse időről időre hajtásnak indulhat. A törzsön lévő rügyekből előtörő apró hajtásokat kihajtáskor távolítsuk el egészen a koronáig. Ilyen letisztított törzzsel fogja megőrizni fa jellegét, ellenkező esetben az erősebb hajtások elnyomhatják a koronát. Nemes orgonát nem csak közönséges orgonába, hanem Fagyalba (Ligustrum ovalifolium) is oltanak, ebben az esetben is a rügyező törzset időközönként meg kell tisztítani a hajtásoktól. Virágzást követően a virágok csonkjait metszőollóval vágjuk le az ágvégekről. Kora tavasszal alakító és ifjító metszésekkel tehetjük dúsabbá.

Méretes termete és erőteljes növekedése miatt kiváló térhatárolónak, kerítések mellett takaró növénynek, de szoliterként is mutatós. Kisebb kertekben vagy balkonokon a napjainkban kedvelt törpe növekedésű változatai kitűnően nevelhetőek hosszú távon. Ezek az 1-1.5m –es törpe fajták levelei és virágai is valamivel kisebbek, mint nagyra növő fajtáké. A Syringa meyeri ’Palibin’ virágai bimbóban lilásak, kinyílva fehéres rózsaszínűek, míg a Perzsa orgona (Syringa persica ’Laciniata’). virágai mellett szeldelt levelével is díszít.

Könnyű neveléséhez igényei is párosulnak. Szinte minden kertben megél, de a kötöttebb, nedvesebb, meszesebb – magasabb kémhatású- talajokat kedveli igazán. A kert naposabb részébe ültessük. Virágai jellemzően májusban kezdenek nyílni, de melegebb tavaszokon már áprilisban Orgona illatba borulhat a kert.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése