2016. március 2., szerda


TAVASZI RITMUS  avagy  a KIHAJTÁS ÜTEME

Kora tavasz. Hamarosan indul a lombfakadás. Még fagyosak a reggelek február végén, mikor az első duzzadó rügyekből selymes kis levelek bújnak elő, a föld alól pedig feltűnnek a hajtások. Egyes növények már márciusban apró hajtásaikkal látványosan öltöznek halványzöld színbe, míg mások még mindig szemmel láthatóan élettelennek tűnnek. Majd telnek a hetek, kertünk egy része már lombban van, azonban ez az eltérés még mindig nem változik. Pár növényünk csupasz ágai még mindig nem mutatnak életjelet. Várjunk, hogy kihajtson később vagy elpusztult?

Növényeink kihajtásának ütemében alapvető eltérések figyelhetők meg. Igen korán, tél végén indulnak hajtásnak és bimbóznak hagymás növényeink és számos alacsony évelő. A későn kihajtó, még kopasz koronájú fák alatt kellő mennyiségű fényt kapnak. A fa késői kihajtása elegendő időt ad arra, hogy virágozzanak, majd magot, hagymát, gumót neveljenek és mire a korona lombba borul, alatta ezek a növények már visszahúzódjanak. Ilyen késői kihajtású fák alá ültethetünk tavaszi színkavalkádot, mely elsőként fog virágozni.

Pár hét elteltével a cserjék rügyei pattannak meg és kezdenek hajtani. Ezek között is vannak, melyek előbb és vannak, melyek később hajtanak ki, majd váltakozva kezdenek nyílni.  A Japánbirsek (Chaenomeles sp.) után az Orgonák (Syringa sp.) , Gyöngyvesszők (Spiraea sp.) és így tovább. Ezt követően - eleinte gyenge árnyékot adva - megindulnak a fák is, melyek szintén eltérő ütemben indulnak hajtásnak. Először a rózsafélék (Prunus sp.), majd később a Juharok (Acer sp.), Hársak (Tilia sp.), ezt követően a Tölgyek (Quercus sp.) és Bükkök (Fagus sp.). Örökzöld növényeink is igen későn kezdenek hajtani. Viszonylag korai kihajtás tapasztalható a vízparti vagy nedvesebb körülmények között fejlődő fáknál, mint a Fűzfák (Salix sp.) ,Nyárfák (Populus sp.), Nyírfák (Betula sp.).

Eredeti származásukkal is összefüggésben áll a növények kihajtási tempója. Hazánk viszonylag hidegebb éghajlata miatt a leglassabban a szubtrópusi jellegű növények indulnak hajtásnak. Sok az ismert és kedvelt növény köztük, melyek miatt aggódunk tavasszal, mert nem hajtanak. Mikor kertünkben már minden hajtásnak indult, akkor kezdenek rügyet bontani. Keményebb teleken megfigyelhető ágvégeik visszafagyása is, ez egy alapos metszéssel kezelhető. Ilyen későn hajtó növény többek közt a Füge (Ficus carica), a Szivarfa (Catalpa bignonioides ), a Gránátalma (Punica granatum) és a Selyemakác (Albizia julibrissin ). Várjunk türelemmel ezekre a növényekre, még ha élettelennek is tűnnek egy ideig a tavaszi kertben.

Az eltérő idejű, hormonok szabályozta kihajtással a növények védekeznek a hideg ellen. A nyugalmi állapotot az abszcizinsav váltja ki, amely fokozatosan tavaszra lebomlik, míg közben megnő a gibberellinsavak és auxinok jelenléte és ismét megindul a kihajtás. Származástól függően más és más a biológiai nulla fok. Ez egy olyan hőmérsékleti mutató, mely alatt az adott növény nyugalomban van. A felette lévő értéknél a tavaszi átlaghőmérsékletből kell elérnie egy hőösszeget mely hatására hajtásnak indul a növény. Ez változó lehet.

Évről évre az aktuális időjárás is befolyásolja a kihajtást. Melegebb tavasszal előbb, míg elhúzódó hideg esetén sokkal később indulnak meg a növények, a kihajtási ütem azonban tulajdonságaiknak megfelelően alakul ekkor is. Legyen régi vagy új kertünk, érdemes egy sétát tenni a környéken is. Felmérhetjük milyen növények fejlődnek szépen és telelnek át sikeresen.

Ezt a tavaszi kihajtási ritmust figyelemmel kísérve a virágzási időt „meg tudjuk növelni”. A kertünk adottságait (talaj, fekvés stb.) figyelembe véve kiválasztott növényekkel kora tavasztól késő őszig váltakozva nyíló virágokban gyönyörködhetünk.

(A cikk a VERANDA Magazin 2015. Március - Áprilisi számában megjelent)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése